A sport kulturális élmény

Az olimpia a sport egyik legrégebbi ünnepe. Akik évezredek óta részt vesznek benne, azok sport- és kulturális élménnyé tették a mozgalmat. Ez lett az életmódjuk és a megélhetésük módja. Éppen ezért ebben a cikkünkben úgy döntöttünk, hogy tisztelegünk előttük, és rávilágítunk arra, hogy miként inspirálhatnak minket a sportolók, valamint, hogy mik a profi sport buktatói.

A sport mint inspiráció

A profi és amatőr sportolók nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is erősnek tűnnek. Az erőnlét építése mellett mindennapi edzéseik része a mentális szívósság, a rezzenéstelen lélek, az összpontosítás, a pillanat meglátásának és a komfortzónájukból való kilépésnek a művészete. Mindezek a készségek többé-kevésbé hasznosak mindenki életében.

A lelki keménységet maga az edzés és az azt kísérő fájdalom növeli. Minden sportoló tapasztalatból tudja, hogy a fájdalom nem csak a sport, hanem az élet része. Ez is önindukált, ami gyakran félreértést okoz a nem sportolókban. Természetesen ellenőrzik, adagolják és tudják, hogy a fájdalom időben korlátozott. Erejük a fájdalommal növekszik. A fájdalom, valamint az élvezet által egyértelműen érzékeljük testiségünket.

A komfortzónán túllépés segít a tehetség kibontakoztatásában, és elviszi a sportolót arra a határra, ahol találkozik önmagával. A komfortzóna biztonságában nehezen megtapasztalható hiteles tudáshoz vezet. Megvan az oka annak, hogy azt mondják, hogy az élet a komfortzónán kívül kezdődik. Ez az a hely, ahol új kihívásokkal kell szembenéznünk. Olyan helyzetekbe hoz minket, amilyenekkel még soha nem találkoztunk. Az új élmények felfedezése és önmagunk meglepése pedig változatosabbá teszi az életet.

Éppen ezért még a nem sportolóknak is fel kell ismerniük, hogy az edzés közbeni kényelmetlenség nem feltétlenül rossz dolog. Valójában növeli fizikai állóképességünket és erősíti az immunrendszerünket. Emellett új dimenziót ad a mindennapi kényelemhez, amelyet gyakran természetesnek veszünk, és amelyet így jobban tudunk értékelni.

Az edzésre való összpontosítás nemcsak a teljesítmény miatt szükséges, hanem annak felismeréséhez is, hogy a sportoló egy veszélyes határon van, ahol nem szabad hibáznia. Ellenkező esetben az egészségével fizet, vagy másokat veszélyeztet. A koncentráció segít a testiséghez, a fizikai erőforrásokhoz való kapcsolódásban, az erők tudatos elosztásában. Maximális kapcsolatban tartja a sportolót önmagával, és biztonságosan eltereli a figyelmét azokról a stresszreakciókról, amelyek egyébként negatívan befolyásolhatják a teljesítményét.

A jelen pillanatban lenni azt jelenti, hogy tisztában vagy azzal, mit érzel, mit csinálsz, és mit kell a legjobban teljesítened. A jelenlét, amelyben találod magad, egészen más dimenziót ölt, mint amilyen lenne, ha arra gondolna, mit hoz a holnap, vagy mi volt a tegnap. Teljesen és tudatosan éled meg. Emiatt bevésődik az emlékezetedbe. Gazdag tapasztalattá válik, amelyből később is meríthestz. Nem lehet mindig a jelen pillanatában lenni, mert gyakran elárasztanak bennünket a jövőről és a múltról szóló gondolatok. De a zen buddhisták szerint csak az lehet igazán boldog, aki a jelen pillanatban tud lenni.

A nem sportolók számára is nagyon fontos az összpontosítás és a pillanatban maradás edzése, például a munkahelyen, ahol koncentrálva kevesebb idő alatt többet érhetünk el. Koncentrálhatunk például légzőgyakorlatokkal vagy meditációval, és elszigetelhetjük magunkat a zavaró tényezőktől – nem csak fizikailag, hanem mentálisan is.

A motiváció mindig fontos. Miért vállalkozik az ember önként valami kihívást jelentő, néha veszélyes dologra? Legtöbbször azért, mert örömet okoz neki és adrenalint szabadít fel. Az alapvető motiváció, amelyre egy sportoló nehéz helyzetekben támaszkodhat, maga a mozgás öröme. Egy másik motiváció a győzelem vagy a jó helyezés. Ez azonban sokszor kiábrándító – nem mindig a sportolók teljesítményén múlik, sem a körülményeket, sem a szerencsét, nem lehet kontrollálni.

A szabadidős sportolók számára ez jó hír – mivel akkor sportolhatnak, amikor csak akarnak, nagyobb valószínűséggel élvezik a mozgást. A megélhetés igénye idővel még az élsportolók számára is motivációt jelenthet, és ez néha elfeledteti velük a mozgás örömét.

A sport nem szétválaszt, hanem egyesít

A sport, mind a csapatban, mind  egyénileg barátságokat teremt, erősíti a kapcsolatokat és fejleszti szociális készségeinket. A sportban mindenki egyforma fajra, politikai vagy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül. Az “igazi” sportolóknak becsületesnek kell lenniük, be kell tartaniuk a szabályokat és a sportág tisztaságát dopping nélkül.

Gyakran halljuk, hogy a sport a legjobb terápia. Ezt a következtetést a fentiekből lehetne levonni. Nem ritka azonban, hogy akár tudva, akár nem, helyettesítő megoldássá válik, vagy betölti az élet más területeinek terét. Ezért érdemes óvatosnak lennünk, amikor a sport, az eredmények vagy a fizikai tökéletesség válik a fő vagy egyetlen szemponttá. Ekkor a sport függővé válhatunk, amibe belefulladhatunk, akárcsak egy üveg alkoholba.

Míg a mozgás kiemeli élményeinket és önmagunkhoz vezet el bennünket, ugyanilyen fontos az érzéseink verbalizálása és a bennünk ébredező folyamatok megértése. Válaszokat és további kérdéseket keresünk önmagunkban. Ez az oka annak, hogy manapság sok csúcssportoló alkalmaz terápiát vagy coachingot, nemcsak a sportteljesítmény fokozására, hanem mentális egészségének részeként is.

Arra gondolsz, hogy segítséget kérj?

Végezetül még egy utolsó és talán legfontosabb dolgot szeretnénk elmondani. Természetes, hogy egy nehéz helyzetben olyan érzelmek hullámát éljük át, aminek eddig nem voltunk tudatában. Minden válságnak megvan a kezdete, de van a vége is. Még a tiédnek is. Éppen ezért, ha még csak gondolkodsz rajta, hogy segítséget kérj pszichológustól, pszichiátertől, pszichoterapeutától vagy edzőtől, lépj, ne nézz szembe vele egyedül. Segítséget találhatsz például a Hedepy.hu oldalon, ahol van egy szakértői csapat, akik közül kiválaszthatod a neked legmegfelelőbbet, és időpontot egyeztethetsz másnapra. Ezután kapcsolatba léphetsz vele online, akár otthonról is.

Žaneta Krčilová, a Hedepy társalapítója