Mi az a burnout szindróma?

A burnout, más néven kiégési szindróma egy olyan állapot, amely fokozatos fellépése miatt alattomos, hasonlóan a krónikus stresszhez. És mik a tünetei? Az egyik tünet a kellemetlen kimerültségérzet, amely fokozatosan fizikai érzéssé válik.

A kiégés általában több szakaszban megy végbe. Attól az érzéstől, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a munka időben és jól elkészüljön, a szorongásos állapotokon át, amikor ráébredünk, hogy az elvárásaink nem valósak, és az elvégzett munkát nem is értékelik megfelelően, az ingerlékenység állapotáig, majd fellép a csalódás, és hogy tevékenységünk elveszti értelmét számunkra.

A kiégési szindróma tünetei

A kiégési szindróma első tünetei enyhe fáradtságként, időnként jelentkező elalvási problémákként jelentkezhetnek, és itt-ott elárulja az ember, hogy holnap tényleg nem szeretne dolgozni. Ha érzékeny vagy önmagadra, akkor lehet, hogy itt változtatsz valamit az életedben, ami nagyszerű. A kiégés következő fázisait kimerültség, hangulati ingadozások, csökkent teljesítőképesség és koncentráció, depresszió és szorongás, valamint párkapcsolati problémák és önbizalom kísérik.

Melyek a kiégés szakaszai?

A szorongás különböző szakaszokban jelentkezik:

1. stádium: enyhe elégedetlenség – még nem vagyunk teljesen tudatában annak, hogy valami nincs rendben, de kissé irritál minket a túlterhelő munka.
2. stádium: a gondok önkéntelen tagadása – a gondolatok, érzelmek egyre kellemetlenebbek, az elégedetlenség, a rossz hangulat másokra is kivetítődik. Tudat alatt ellenállunk a tüneteknek.
3. stádium: zsibbadtság – megjelennek a kiégés tünetei, mint a kimerültség, a stressz és a szorongás. Ezeket a kellemetlen állapotokat tudatosan próbáljuk tompítani, de ez nem oldja meg a problémát.
4. stádium: trauma – a kiégési szindróma krónikussá válik, pánikrohamok, teljes testi-lelki kimerültség léphet fel.

A burnout szindrómát a legjobb rögtön az első fázisban kezelni, hogy megakadályozzuk, hogy a probléma tovább terjedjen. Általánosságban: minél előbb derül ki, hogy baj van, annál jobb.

Én is kiéghetek? Kit fenyeget leginkább a kiégés veszélye?

A burnout leggyakrabban azokat veszélyezteti, akik:

• segítő szakmában dolgoznak, orvosok, mentősök.
• nyomás alatt állnak a munkájuk során, sok stressz éri őket (pl.: menedzserek).
• emberekkel, ügyfelekkel dolgoznak (tanárok, hivatalnokok).

A valóságban azonban a kiégés ennél szélesebb köröket, gyakorlatilag mindenkit érinthet.

A kiégéssel viszonylag könnyen szembesülhetnek például a szülési szabadságon lévő nők, vagy azok, akiknek egyszerűen túl magasak az elvárásai. És éppen a beteljesületlen elvárások vezetnek az illúziók elvesztéséhez, a motiváció csökkenéséhez, és hosszú távon segítik a szindróma kialakulását. A legrosszabb esetben a teljes testi-lelki kimerültség állapotába kerülhetünk.

Mit tegyek, ha kiégtem?

Hogyan lehet kilépni a kiégésből? Ha már küzdesz a kiégés következményeivel, ne maradj vele egyedül! A pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia nyújtotta lehetőségek ma már mindenki számára elérhetőek. Segítenek kilépni a keletkezett önelvárások és kimerültség ördögi köréből.

A kiégési szindróma kezelése

A kiégési szindrómát a legjobb az első tünetektől kezdve kezelni. Igaz, hogy kezdetben nem látjuk őket komolyabb problémák lehetséges forrásának, de minél hamarabb fedezzük fel a tüneteket, annál hamarabb megszabadulhatunk tőlük. Ha a kiégési szindróma olyan stádiumba kerül, hogy jelentősen befolyásolja életünket, érdemes szakemberre bízni magunkat.

Miért lehet hasznos a pszichológus segítsége kiégés esetén?

A pszichoterápia Rólad szól. A legtöbben pont ezért vágunk bele nehezen kiégés esetén: hajlamosak vagyunk másokat önmagunk elé helyezni –  önzésnek tűnik, ha segítséget  kérünk. Ezért is olyan kiszolgáltatottak a segítő szakmák dolgozói ilyen értelemben. El kell engedni a gondolatot, hogy egy feladatot csak mi magunk tudunk befejezni, hogy egy adott helyzetben csak mi segíthetünk.

A pszichoterápia, mint a kiégési szindróma kezelése, meg tudja nevezni tudatalatti gondolkodási mintáinkat, hogy aztán magunk is felmérhessük, érdemes-e ezeket megtartani, vagy új rendet teremteni.

Megelőzés – elkerülhető a kiégés?

A kiégés hatékony megelőzése az, ha a munkához vagy a tanuláshoz, de általában az élethez és a kapcsolatainkhoz való viszonyra összpontosítunk. Jó tisztában lenni az elvárásainkkal, és reálisan megfogalmazni azokat. Ez csökkenti annak a kockázatát is, hogy túl sok energiát fektetünk a munkánkba, és a lehetőségeinket meghaladóan dolgozunk.

Ez is segít a saját érdekeink érvényesítésében, beleértve a társadalmi életet is. Ez egy másik dimenziót ad életünknek, és elkerüljük azt a kimerültséget, amely gyakran akkor jelentkezik, ha huzamosabb ideig egy dologra koncentrálunk.

Még a megelőzés ezen szakaszában is jó választás a pszichoterapeutával való konzultáció. Ez nem egy klasszikus kezelés, hanem egy úgynevezett önfejlesztés. Konzultálj szakértőkkel arról, hogyan élj teljes életet és kerüld el a kiégést.