Szorongás

A szorongás megnyilvánulásai érzelmileg nem kellemesek egy személy számára - ki élvezné a félelem érzését és aggódást amiatt, hogy mi fog történni vagy mi történhet? Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás az egyik leggyakoribb mentális betegség, így nagyon sokan pontosan ezekkel az érzésekkel szembesülnek nap mint nap. A jó hír az, hogy a konzultáció és a pszichoterápia nagyon gyorsan enyhíti a szorongásos tüneteket és zavarokat.

Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?

A szorongás a fenyegetettség és a feszültség kellemetlen érzéseként nyilvánul meg, változó intenzitással - az enyhe nyugtalanságtól a pánikrohamokig. A szorongó érzések félelemre vagy stresszre emlékeztethetnek bennünket, de vannak bizonyos különbségek.

A félelem/stressz és a szorongás közötti különbségek

Szorongásos tünetek

A szorongás tünetei akkor kezdenek megjelenni, amikor stresszes és kellemetlen helyzetbe kerülünk, de nyilvánvaló ok nélkül is tapasztalhatjuk őket.
Tünet lehet:

• Izzadás
• Emelkedett légzés- és pulzusszám
• Légszomj
• Emésztési gondok
• Nyelési probléma
• Szédülés, ájulás érzése
• Mellkasi nyomás vagy izomfeszülés
• Remegés

Ezek a tünetek annyira kellemetlenek lehetnek, hogy megpróbálhatunk elmenekülni előlük. Ezért idővel elkezdjük kerülni azokat a helyzeteket, amelyek szorongásos állapotokat válthatnak ki .

Az alábbi típusú helyzeteket kerülhetjük:

Fizikai

• Ez különösen a szociális fóbia esetében fordul elő – kerüljük a társasági eseményeket, az iskolát vagy a munkát, ha például fontos előadást kell tartanunk.
• Ez az izolálódás jelentősen befolyásolhatja társadalmi életünket és veszélyeztetheti kapcsolatainkat.

Érzelmil

• Megpróbálunk megszabadulni a kellemetlen érzésektől, például alkohol vagy más szer használatával.

Nem baj, ha néha szorongsz, ez természetes reakció az élet eseményeire, például egy fontos tesztre, egy tömeg előtti beszédre vagy egy állásinterjúra. Ha azonban többször és gyakran jelentkezik, és elkezdi negatívan befolyásolni az életünket, jó, ha szakemberrel közösen kiderítjük, nem alakul-e ki komolyabb probléma.

Mikor válik a szorongásból zavar?

• Ha a szorongás túl sokáig tart
• Ha a szorongás túl erős
• Ha olyan helyzetekben mutatunk szorongást, amelyek általában nem jelentenének stresszt számunkra
• Ha a szorongó gondolatok akadályoznak bennünket abban, hogy normálisan működjünk, pl. a munkahelyünkön…

Melyek a szorongásos zavarok leggyakoribb típusai?

Generalizált szorongásos zavar (GAD)

Az embert az az állandó érzés kíséri, hogy valami nem stimmel, valami nem az elképzelései szerint fog történni. Kiváltó oka lehet többek között a hosszan tartó stressz, vagy nehéz életesemények (munkahely elhagyása, szakítás, sérülés és ezzel kapcsolatos korlátozások).

Különösen trükkös, mert fokozatosan kúszik fel bennünk, és beindítja a félelem, az aggodalom és a szorongás ördögi körét, amelynek idővel még a kritikus elme is behódol. Egy ilyen probléma esetén a személy egy kritikus pillanatban nem tudja felmérni, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy az általa elképzelhető legrosszabb forgatókönyv bekövetkezik. Ehelyett figyelmét a stressztényezőkre fordítja, és a „Mi lenne, ha?” kérdéssel foglalkozik.

Szorongásos depressziós zavar

Míg a GAD inkább az olyan gondolatokról szól, mint „Félek, mert biztos rossz vége lesz”, addig a szorongásos-depressziós zavar így hangzik: „Nem érdemes belevágni, úgysem fog sikerülni. " Jól sejted, hogy az aggodalmak lassan az általános szomorú hangulat szintjére viszik az embert, ami a depresszióhoz vezet.

Mivel ez a rendellenesség a szorongás és a depresszió kombinációja, az ember szomorúságot, demotivációt, reménytelenséget és hangulati ingadozásokat tapasztal. Gyakori a bűntudat, az állandó önvád, a kritika rossz kezelése és az alacsony önbecsülés.

Mit tegyünk a szorongással?

A testközpontú technikák segíthetnek az enyhe szorongáson. Különböző relaxációs módszerek, amelyek újra megnyugtatják az izgatott szervezetet, és ezáltal csillapítják a feszült elmét és a háborgó érzelmeket.

• Imagináció– képzelőerőd bevonása. Képzelj el egy biztonságos helyet, és kínálj olyan képeket az elmédnek, amelyek úgy úsztatják messze a gondjaid, mint egy csónakot a folyón. A szorongás rejtőzködő félelem, és gyakran az irányítás elvesztésétől való félelem. Így egyszerűen gyakorolhatod a gondok feladásának művészetét ilyen módon.
• Ellenőrzött légzés – próbálj ki különböző légzési technikákat. A lélegzetünkre való összpontosítás az, ami eltereli a figyelmünket a szorongást keltő gondolatokról, és segít megnyugtatni az elmét. Ez a módszer az egyik leggyorsabb módja a hirtelen szorongásos rohamok enyhítésének.
• Meditáció – a meditáció segít a jelen pillanatra összpontosítani és érzékelni testünket. Így segíthet megszabadulni a jövővel kapcsolatos aggodalmaktól, és megnyugtathatja az elfoglalt elmét.

A következő lépés az, ha megosztod félelmeidet egy másik személlyel. Ideális egy szakértő, pszichológus, pszichoterapeuta, aki a támogatás mellett segít megérteni a szorongás dinamikáját. Anélkül, hogy bárhová is kellene menned, online kapcsolatba léphetsz egy olyan szakértővel, aki közvetlenül a te nehézségeidre szakosodott.

Hogyan kezelik a szorongásos problémákat?

Míg a szorongás megjelenésekor annak kezelésében konzultáció is segíthet, a szorongásos zavarokat leggyakrabban pszichoterápiával kezelik, amely a betegség súlyosságától függően gyógyszerekkel (általában antidepresszánsokkal) támogatható. A kezelést rendszeres testmozgás is támogatja, amely segít csökkenteni a stresszt, ajánlott ugyanígy az elegendő alvás és az egészséges táplálkozás is.

Javasoljuk, mindenképp a szomatikus betegségek kizárását is, amelyek hasonló tünetekkel járhatnak, mint a szorongásos zavarok.

Tudd meg, hogy szorongasz-e

Ha a fent említett tüneteket érzed, fordulj orvosodhoz, vagy pszichológushoz vagy pszichoterapeutához. Ha nem vagy biztos benne, próbáld ki gyors és megbízható online szorongás-tesztünket.