Hogyan lehet megérteni a stresszt és hogyan szabaduljunk meg tőle a konzultáció és a pszichoterápia segítségével? A stressz mindig is az életünk része volt és továbbra is az. Fő célja jószándékú – megvédeni minket. De mi van akkor, ha mindenütt megjelenik, és többet árt egészségünknek, mint amennyi hasznot hoz?
Nem jó ötlet figyelmen kívül hagyni. Az ellene való küzdelem csak rövid távú hasznot hoz, bölcsebb megérteni okait, ami nem csak az egészségünkre gyakorolt hatásainak enyhítésében segít, hanem gyakran megváltoztatja önmagunkkal való kapcsolatunkat is.
A stressz a veszélyhelyzetben lévő személy természetes reakciója. Az ilyen reakció mind a mentális (izgalom érzése), mind a fizikai (fokozott légzés és pulzusszám, véráramlás az izmokban) folyamatok során fellép, és valódi veszélytől menthet meg.
Manapság ritkán fordul elő olyan helyzet, ahol az életünk forog kockán, de a mindennapi életben is sok elvárással szemben és nyomás alatt találjuk magunkat. És még ezt is fenyegetésként értékelheti a szervezetünk.
A túl sokáig tartó vagy ismétlődő stresszhelyzet gyakran problémássá válik. Kimeríti a szervezetet. Ezzel kapcsolatban tartós vagy krónikus stresszről beszélünk.
A nem kívánt, alacsony intenzitású stressz, szorongás jelentős problémákat okozhat a szervezetben. Idővel felhalmozódik, és krónikus stresszé válhat, ami kellemetlen lelki vagy testi tüneteket okoz. Ennek oka lehet az egyén teljesítményére nehezedő társadalom nyomása, az iskolai vagy munkahelyi stressz, az utolsó pillanatra halasztott dolgok, a párkapcsolati bizonytalanság vagy a szeretteink féltése.
A hasznos stresszt eustressznek nevezzük. Az eustressz nem káros, éppen ellenkezőleg – a stressz optimális szintje kreatív és motiváló erőként hat.Ha a stresszort sikeresen leküzdhető lehetőségnek vagy kihívásnak tekintjük, az kellemes érzéseket kelt.
Nehéznek tűnhet felismerni a határvonalat a pozitív és a negatív stressz között, de csak figyeld a testedet. Ha stressz jeleit észleled magadban, például rossz alvást vagy emésztési problémákat, az az egészségtelen stressz.
A normál, mindennapi stressznek természetesen el kell múlnia a stresszes helyzet záródásával. A krónikus stressz azonban hosszabb ideig fennáll, és egészségügyi szövődményeket is okozhat.
Amikor fenyegetéssel találkozunk, például egy nagy ugató kutyával, a hipotalamuszunk, egy kicsi, de fontos agyterület, elindítja a szervezet riasztórendszerét. Ennek a rendszernek a hatására a mellékvesék hormonokat bocsátanak ki, beleértve az adrenalint és a kortizolt.
Az adrenalin növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és növeli az energiaraktárakat is. A kortizol, a fő stresszhormon növeli a vércukor mennyiségét, és így biztosítja a szövetek helyreállító anyagok elérhetőségét.
Amint az észlelt fenyegetés elmúlt, a hormonszintek visszatérnek a normális szintre. Csökken az adrenalin és a kortizol szintje, a pulzusszám és a vérnyomás visszatér nyugalmi állapotba, más rendszerek pedig visszatérnek normál tevékenységükhöz.
Ha azonban stresszorok folyamatosan jelen vannak, és folyamatosan fenyegetve érzed magad, az üss vagy fuss válasz továbbra is bekapcsolva marad.
A stresszreakció rendszerének hosszú távú aktiválódása, majd a kortizol és más stresszhormonok túlzott mértékű működése számos folyamatot megzavarhat szervezetünkben. Ez az egészségügyi szövődmények fokozott kockázatának tesz ki bennünket.
Ezért olyan fontos, hogy megtanuljunk egészséges módszerekkel megbirkózni az élet stresszoraival.
Mindenki találkozik stresszel, de másképp éli meg és reagál rá. Egyedi nyomokat is hagy egészségünkön, ha hatása túl sokáig tart, vagy túl intenzív.
A stressz a lelki nyugtalanság mellett gyakran pszichoszomatikusan, azaz testünkön át is megnyilvánul. A leggyakoribb szövődmények közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek és az emésztési problémák. Gyakoriak a bőrbetegségek, a szexuális és reproduktív problémák, az álmatlanság és a hajhullás is.
A stressz lehetséges fizikai megnyilvánulásai:
A kutatás és a klinikai gyakorlat valóban megerősíti ezt az összefüggést. A rövid távú stressztől eltérően, amely megvédi a hasnyálmirigyet a gyulladástól, a hosszú távú stressz kockázatot jelent. A hasnyálmirigyet sűrű ideghálózat hatja át, amelyek érzékenyen reagálnak a szervezet által a stressz hatására termelődő hormonokra. Ennek eredményeként nő a gyulladás kockázata.
Ha már stressztől szenvedsz (iskolai, munkahelyi stressz), és keresed a módját, hogy megszabadulj tőle, javasoljuk, hogy tested és elméd is vond be a folyamatba.
A stresszes események az élet részei. És lehet, hogy nem tudsz változtatni jelenlegi helyzeteden. Azonban lépéseket tehetsz az események rád gyakorolt hatásának kezelésére.
Ha valóban következetes akarsz lenni, akkor az optimális megoldás egy szakértő, pszichológus vagy pszichoterapeuta felkeresése.
Az ilyenkor alkalmazott, testorientált technikák közé tartozik a légzéssel végzett munka – sok ember úgy találja, hogy túl felületesen lélegzik, vagy nem használja a teljes mellkast és hasat. Kipróbálhatsz valamilyen relaxációs formát, vagy a mozgásra összpontosíthatsz. Az elmével való munka gyakran összetett dolog, de például elkezdhető azzal, hogy akár csak napi egy órát szánunk magunkra.
A stresszkezelési stratégiák a következők :
Kerüld a stressz kezelésének egészségtelen módjait, például a túlevést, az alkohol, a dohány vagy más függőséget okozó anyagok fogyasztását. Ha attól tartasz, hogy stresszes helyzetekben hajlamos lennél erre, fordulj orvosodhoz.
A stresszkezelés megtanulásának jutalma nagyobb nyugalom, jobb kapcsolatok, egészség és általános életminőség lesz.
Az ülések lehetővé teszik, hogy lelassítsd magad, és figyelmedet a stressz valódi okaira összpontosítsd, amelyek gyakran a napi kötelezettségek között rejtőznek. Segítenek megnevezni őket, és olyan készségekkel ruháznak fel, amelyek jó segítségnek bizonyulnak, amikor csak szükséged van rájuk.
Az online konzultáció és terápia előnye, hogy gyorsan elérhető olyan nehéz helyzetekben, ahol a szakember nagyon szívesen látott és nagyon szükséges útmutató lehet.
Az egészséges életmódra vonatkozó összes jól ismert tanács a stressz megelőzésére is vonatkozik – kiegyensúlyozott étrend, testmozgás és elegendő alvás. De ha többet akarsz tenni magadért, lassíts, légy tudatában mindennek, amit teszel, gondolkozz és tapasztalj. A stressz utolér bennünket, amikor túl távol vagyunk önmagunktól.
Kihívásnak is felfogható az, hogy a körülmények miatt kénytelenek vagyunk megküzdeni a stresszel. Lehetőségként arra, hogy megtanuljunk valamit önmagunkról, és elsajátítsuk, hogyan lassítsunk le, maradjon több időnk önmagunkra, és hogyan használjuk ki a legtöbbet ebből az időből.
A konzultáció remek módszer a stressz megelőzésére, és nem akkor kell hozzá forulnunk, ha „ég a ház”. tartsunk fenn társas kapcsolatokat, szoros interperszonális kapcsolatokat, amik állandó törődést igényelnek, de amik egyúttal befektetésnek tekinthetők az élettel való elégedettség terén.
Alakítsunk ki egészséges szokásokat, amelyekhez kétségtelenül hozzátartozik az elegendő mozgás, a minőségi alvás és a tápanyagokban gazdag étrend.
A hála az egyik módja annak, hogy megakadályozzuk a stressz felhalmozódását. Legyünk hálásak azért, amink van, de az akadályokért is, amelyeket le kell küzdenünk.
Minden nap szánjunk magunkra egy percet, és figyeljünk magunkra.
Egy gyors és megbízható online stressz teszttel is próbára teheted magad. A teszt a PSS módszerét használja, és 10 egyszerű kérdésre adott válaszaid alapján segít meghatározni az általad észlelt stressz szintjét.