Szorongás

Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?

A szorongás a leggyakoribb mentális zavarok közé tartozik, és sokan szenvednek tőle nap mint nap. A szorongásos zavar kellemetlen érzés, ami folyamatos aggódást okoz a jövő, vagy egy bizonytalan esemény miatt. Amikor a szorongás tünetei hosszú távon is fennállnak, azok komoly hatással lehetnek életminőségünkre. A jó hír viszont, hogy megfelelő pszichoterápiás segítséggel gyorsan enyhíthetők a szorongásos tünetek, így visszanyerhetjük a kontrollt életünk felett.

A félelem/stressz és a szorongás közötti különbségek

Szorongásos tünetek

A szorongás tünetei akkor jelentkeznek, amikor stresszes helyzetbe kerülünk, de akár nyilvánvaló ok nélkül is megélhetjük őket. A szorongás roham alatt gyorsan emelkedhet a pulzusunk, izzadunk, és légzési problémákat tapasztalhatunk. A szorongás tünetei közé tartozhatnak:

• Izzadás
• Emelkedett légzés- és pulzusszám
• Légszomj
• Emésztési problémák
• Nyelési nehézségek
• Szédülés, ájulás érzése
• Mellkasi nyomás vagy izomfeszülés
• Remegés

Ezek a tünetek annyira kellemetlenek lehetnek, hogy elindíthatják a helyzetek elkerülését, hogy megpróbáljuk elkerülni a szorongásos állapotokat kiváltó helyzeteket.

Milyen helyzeteket kerülhetünk el a szorongás miatt?

Fizikai

• Ez különösen a szociális fóbia esetében fordul elő – kerüljük a társasági eseményeket, az iskolát vagy a munkát, ha például fontos előadást kell tartanunk.
• Ez az izolálódás jelentősen befolyásolhatja társadalmi életünket és veszélyeztetheti kapcsolatainkat.

Érzelmi

• Megpróbálunk megszabadulni a kellemetlen érzésektől, például alkohol vagy más szer használatával.

Nem baj, ha néha szorongsz, ez természetes reakció az élet eseményeire, például egy fontos tesztre, egy tömeg előtti beszédre vagy egy állásinterjúra. Ha azonban a szorongásos zavar gyakran jelentkezik, és ok nélküli szorongás formájában, érdemes szakember segítségét kérni.

Mik a szorongás okai?

A szorongás több tényezőből eredhet: genetikai hajlamok, stresszes események, illetve a mindennapi élethelyzetek is kiválthatják. Ha túl gyakran és túl erőteljesen tapasztalunk szorongó érzéseket, az komolyabb problémákhoz vezethet. A szorongás okai széles spektrumot ölelnek fel, és érdemes szakember segítségét kérni, ha a szorongás tünetei már nemcsak átmeneti érzés, hanem zavaró, mindennapi életünket hátráltató tényezővé válik.

Mikor válik a szorongásból zavar?

• Túl sokáig tart – ha hónapokig fennáll.
• Túl erős – ha elviselhetetlenül erős és megakadályozza a mindennapi életet.
• Olyan helyzetekben is jelentkezik, amelyek nem jelentenek különösebb stresszt számunkra.
• Akadályozza a mindennapi működést, például a munkahelyen, a kapcsolatokban, vagy más fontos élethelyzetekben.

Szorongás és depresszió: mi a különbség?

Míg a szorongás inkább a jövőbeli félelmekkel, stresszes helyzetekkel kapcsolatos, addig a depresszió általában az élet teljességére vonatkozó negatív érzésekkel, a reménytelenség és a motiváció hiányával kapcsolatos. Bár a két állapot gyakran együtt jár, fontos megkülönböztetni őket, mivel különböző kezelést igényelnek.

Ha úgy érzed, hogy a szorongás már jelentős hatással van az életedre, és nem tudod kezelni, érdemes pszichológushoz vagy pszichoterapeutához fordulni, hogy segítséget kapj a megfelelő kezelésben.

Melyek a szorongásos zavarok leggyakoribb típusai?

Generalizált szorongásos zavar (GAD)

Az embert az az állandó érzés kíséri, hogy valami nem stimmel, valami nem az elképzelései szerint fog történni. Kiváltó oka lehet többek között a hosszan tartó stressz, vagy nehéz életesemények (munkahely elhagyása, szakítás, sérülés és ezzel kapcsolatos korlátozások).

Különösen trükkös, mert fokozatosan kúszik fel bennünk, és beindítja a félelem, az aggodalom és a szorongás ördögi körét, amelynek idővel még a kritikus elme is behódol. Egy ilyen probléma esetén a személy egy kritikus pillanatban nem tudja felmérni, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy az általa elképzelhető legrosszabb forgatókönyv bekövetkezik. Ehelyett figyelmét a stressztényezőkre fordítja, és a „Mi lenne, ha?” kérdéssel foglalkozik.

Szorongásos depressziós zavar

Míg a GAD inkább az olyan gondolatokról szól, mint „Félek, mert biztos rossz vége lesz”, addig a szorongásos-depressziós zavar így hangzik: „Nem érdemes belevágni, úgysem fog sikerülni. " Jól sejted, hogy az aggodalmak lassan az általános szomorú hangulat szintjére viszik az embert, ami a depresszióhoz vezet.

Mivel ez a rendellenesség a szorongás és a depresszió kombinációja, az ember szomorúságot, demotivációt, reménytelenséget és hangulati ingadozásokat tapasztal. Gyakori a bűntudat, az állandó önvád, a kritika rossz kezelése és az alacsony önbecsülés.

Mit tegyünk a szorongással?

A testközpontú technikák segíthetnek az enyhe szorongáson. Különböző relaxációs módszerek, amelyek újra megnyugtatják az izgatott szervezetet, és ezáltal csillapítják a feszült elmét és a háborgó érzelmeket.

• Imagináció – képzelőerőd bevonása. Képzelj el egy biztonságos helyet, és kínálj olyan képeket az elmédnek, amelyek úgy úsztatják messze a gondjaid, mint egy csónakot a folyón. A szorongás rejtőzködő félelem, és gyakran az irányítás elvesztésétől való félelem. Így egyszerűen gyakorolhatod a gondok feladásának művészetét ilyen módon.
• Ellenőrzött légzés – próbálj ki különböző légzési technikákat. A lélegzetünkre való összpontosítás az, ami eltereli a figyelmünket a szorongásos rohamok keltette gondolatoktól, és segít megnyugtatni az elmét. Ez a módszer az egyik leggyorsabb módja a hirtelen szorongásos rohamok enyhítésének.
• Meditáció – a meditáció segít a jelen pillanatra összpontosítani és érzékelni testünket. Így segíthet megszabadulni a jövővel kapcsolatos aggodalmaktól, és megnyugtathatja az elfoglalt elmét.

A következő lépés az, ha megosztod félelmeidet egy másik személlyel. Ideális egy szakértő, pszichológus, pszichoterapeuta, aki a támogatás mellett segít megérteni a szorongás dinamikáját. Anélkül, hogy bárhová is kellene menned, online kapcsolatba léphetsz egy olyan szakértővel, aki közvetlenül a te nehézségeidre szakosodott.

Hogyan kezelik a szorongásos problémákat?

Míg a szorongásos zavar megjelenésekor annak kezelésében konzultáció is segíthet, a szorongásos kezelésére leggyakrabban pszichoterápiát alkalmaznak, amely a betegség súlyosságától függően gyógyszerekkel (általában antidepresszánsokkal) támogatható. A kezelést rendszeres testmozgás is támogatja, amely segít csökkenteni a stresszt, ajánlott ugyanígy az elegendő alvás és az egészséges táplálkozás is.

Javasoljuk, mindenképp a szomatikus betegségek kizárását is, amelyek hasonló szorongásos tünetekkel járhatnak, mint a szorongásos zavarok.

Tudd meg, hogy szorongsz-e

Ha a fent említett szorongásos tüneteket tapasztalod, fordulj orvosodhoz, vagy pszichológushoz vagy pszichoterapeutához. Ha nem vagy biztos benne, próbáld ki gyors és megbízható online szorongás-tesztünket.