Ki nárcisztikus, hogyan ismerd fel és hogyan kommunikálj vele?

Lehet, hogy nem vagy biztos benne, valójában ki is a nárcisztikus ember, és tényleg ennyien vannak-e közöttünk. Vagy egy nehéz kapcsolat nyomaszt, és azon gondolkodsz, hogy talán a partnerednek is vannak nárcisztikus vonásai.

Hogyan ismerheted fel időben az ilyen embert? És hogyan tanulhatsz meg úgy kommunikálni vele, hogy ne menjen rá az összes energiád (és a józan eszed)? Nézzük meg, mit tanácsolnak a szakemberek.

Ki a nárcisztikus ember? A szó jelentése

Talán hallottad már a görög mitológiából Narkisszosz (vagy Nárcisz) történetét, az ifjúét, aki beleszeretett a saját tükörképébe. A nárcizmus elnevezés éppen ebből a legendából ered.

A nárcisztikus ember különlegesnek tartja magát, és általában hiányzik belőle az érzelmi empátia. Ez azt jelenti, hogy nem tud beleérezni az érzéseidbe, még ha észszerűen nagyon is jól érti, min mész éppen keresztül. Ezt aztán felhasználhatja ellened, hogy elbűvöljön vagy megbántson. A manipuláció és a gázlángozás a gyakran használt eszközei közé tartoznak.

Emellett folyamatosan csodálatot és elismerést vár a környezetétől, miközben a kritikára túlzóan vagy akár agresszívan reagál. Képtelen beismerni a hibáját, a felelősséget másokra hárítja.

Nárcizmus vs. nárcisztikus személyiségzavar

A nárcizmusról leggyakrabban mint személyiségvonásról beszélünk, amely bizonyos helyzetekben kisebb vagy nagyobb mértékben bárkinél megjelenhet. Inkább egy skála, mint fekete-fehér kategória.

Szinte mindannyian vágyunk néha mások csodálatára, vagy nehezünkre esik beismerni egy hibát. Nárcizmusról általában akkor beszélünk, ha ezek a helyzetek rendszeresen ismétlődnek, és az illető nem képes (és nem is hajlandó) dolgozni rajtuk.

Létezik azonban nárcisztikus személyiségzavar (NPD) is, amely már a mentális betegségek közé tartozik. Ezért diagnosztizálni is csak pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus tudja.

Mi a nárcisztikus személyiségzavar (kóros nárcizmus)?

Ennél a betegségnél a nárcisztikus vonások tartósak, az intenzitásuk nem változik, korlátozzák az érintett életét, és jelentősen ártanak a körülötte élő embereknek és a kapcsolatainak.

Amíg a nárcizmus "csak" személyiségvonás, az illető képes beismerni a hibáját miután lehiggadt, bocsánatot kérni, vagy akár változtatni a viselkedésén. Személyiségzavar esetén viszont a nárcizmus tartósan beépül a személyiségébe. Az ilyen nárcisztikus ember soha nem kér őszintén bocsánatot, legfeljebb ilyesmit hallhatsz tőle: "Sajnálom, ha ez rosszul esett, de miattad tettem."

A nárcisztikus személyiségzavar tünetei

A pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus a diagnózist általában mélyinterjúk és standardizált kérdőívek alapján állítja fel. Többek között azt vizsgálja, hogy az alábbi tünetek több mint fele fennáll-e a kliensnél:

• A saját fontosság és különlegesség grandiózus érzése
• Korlátlan hatalomról, sikerről, intelligenciáról vagy szépségről szóló fantáziák iránti megszállottság
• Az a meggyőződés, hogy csak a hozzá hasonlóan különleges emberek érthetik meg
• Mások csodálatának túlzott igénylése
• Kiváltságos bánásmódra való jogosultság érzése
• Mások kihasználása és manipulálása a saját előnye érdekében
• Az empátia hiánya
• Arrogáns és lekezelő viselkedés
• Krónikus irigység, vagy az a meggyőződés, hogy mások irigykednek rá

Egy nagy metaanalízis szerint ez a zavar a népesség mindössze kb. 1,06%-ánál fordul elő. Egy másik, régebbi metaanalízis korábban 6,2%-os arányra jutott, ennél azonban a kutatási kritériumok kevésbé voltak szigorúak. A szakértők ezért inkább az 1% lehet a valós arány, illetve az 1–6%-os tartományt tartják valószínűnek.

A pontos arányt nagyon nehéz meghatározni, mert a nárcisztikus személyiségzavarral élő ember nagyon gyakran nem ismerik el, hogy problémájuk van, így nem könnyű felismerni őket.

TESZT: Hogyan ismerd fel a nárcisztikus embert? A legfőbb jelek

Mire figyelj tehát, ha úgy érzed, nárcisztikus emberrel van dolgod? Próbáld ki ezt a rövid tesztet, amely segít kideríteni, hogy a környezetedben valakinek lehetnek-e nárcisztikus vonásai.

1. Ha a gondjaiddal vagy az örömeiddel fordulsz hozzá, gyorsan magára tereli a szót?
2. Gyakran úgy viselkedik, mintha rá nem vonatkoznának ugyanazok a szabályok, mint másokra?
3. Nyilvánosan elbűvölő és kedves, négyszemközt viszont teljesen másképp viselkedik?
4. Nem hajlandó beismerni a hibáit, és mindig más embereket vagy a körülményeket hibáztatja?
5. Még a legkisebb kritikára is túlreagál, és személyes támadásnak veszi?
6. Nagyon sokat ad mások véleményére, és jó színben akar feltűnni előttük?
7. Azt érezteti veled, hogy soha nem leszel elég jó neki?
8. Úgy tűnik, hogy mások csak akkor fontosak neki, amikor szüksége van valamire?
9. Lekicsinyli mások sikereit, vagy nem tudja elviselni őket?
10. Kiforgatja a valóságot, és megkérdőjelezi az érzéseidet vagy az emlékeidet? Például: Ezt sosem mondtam, Csak rosszul emlékszel, Már megint túlreagálod…

Minél többször válaszoltál IGEN-nel, annál valószínűbb, hogy az adott embernek valóban lehetnek nárcisztikus vonásai.

Nem feltétlenül személyiségzavarról van szó. Ahogy már említettük, a nárcizmus egy skálán mozog. A nárcizmust gyakran össze is keverik a borderline személyiségzavarral, amelynél a szeretet és a gyűlölet állapotai váltakoznak az elhagyástól való pánikszerű félelem miatt.

Akárhogy is, egy nárcisztikus vonásokkal rendelkező emberrel együtt élni, vagy bármilyen módon kapcsolatban lenni vele, mindenképp megterhelő.

A nárcizmus típusai: rejtett, grandiózus, közösségi és malignus

Hivatalosan sem a nárcizmust, sem a nárcisztikus személyiségzavart nem sorolják típusokba. A gyakorlatban azonban gyakran beszélnek négy alaptípusról, mert a jelek különböző embereknél akár teljesen ellentétesek is lehetnek.

• Grandiózus (nyílt) nárcizmus: Valószínűleg ez a típus jut eszedbe elsőként. A grandiózus nárcisztikus domináns, magabiztos, gyakran extrovertált, kiváltságokat követel másoktól, és a felsőbbrendűségét nyíltan kimutatja.
• Sérülékeny (rejtett) nárcizmus: A rejtett nárcisztikus kifelé inkább csendesnek vagy szorongónak tűnik. A különlegességének érzését jól elrejti a felszín alatt. Gyakran érzi magát mellőzött zseninek vagy áldozatnak, akit mindenki igazságtalanul bánt.
• Közösségi nárcizmus: A grandiózus nárcizmus egyik altípusa, amikor az illető azért vár csodálatot, mert ő a legerkölcsösebb, a legkedvesebb vagy a legönfeláldozóbb.
• Malignus (romboló) nárcizmus: A nárcisztikus személyiségzavar szélsőséges, veszélyes formája, amely gyakran összefonódik a pszichopátiával, a paranoiával vagy a szadizmussal. Az illetőből hiányzik mindenféle erkölcsi gát, és szándékos kegyetlenséget alkalmaz.

Az első három típus (grandiózus, rejtett és közösségi nárcizmus) egy skálán jelenik meg, így kisebb mértékben sokunknál előfordulhat. Ha nagyobb méreteket öltenek és nem változnak, nárcisztikus személyiségzavarról lehet szó. Ezzel szemben a malignus nárcizmus gyakorlatilag mindig súlyos betegség (patológia).

Örökletes-e a nárcizmus, és miért alakul ki?

A nárcizmus nem kifejezetten örökletes, de a gyerekkor és a genetika nagy hatással van rá. Nem magát a nárcizmust, hanem inkább az iránta való fokozott hajlamot örökölhetjük.

A gyökerei gyakran a gyerekkorig nyúlnak vissza. A nárcizmus olyan környezetben virágzik, ahol a gyereket nem fogadják el olyannak, amilyen valójában.

Ez megnyilvánulhat állandó kritikában és érzelmi hidegségben, amikor a gyereknek ki kell érdemelnie a szeretetet, például jó iskolai teljesítménnyel vagy tökéletes külsővel. A gyerek ilyenkor kialakít egy "hamis ént", egy grandiózus álarcot, amelynek meg kell védenie őt. Ezt nem tudatosan teszi. Valóban elhiszi, hogy az új énje a valódi.

A másik véglet a túlzott rajongás, amikor a szülők folyton csak dicsérik a gyereküket, mások fölé emelik, és minden hibáját elnézik. Megütött valakit a homokozóban? Biztosan megérdemelte. A gyerek így nem tanulja meg tisztelni másokat, és abban a hitben él, hogy különleges bánásmód jár neki.

Egy ilyen gyerekkor azonban nemcsak nárcizmushoz vezethet. Gyakran például szorongó vagy elkerülő kötődési stílust vagy alacsony önbizalmat is magunkkal hozunk belőle.

Nem, a nárcizmus tényleg nem önszeretet

A legnagyobb tévhit az, hogy a nárcisztikus ember túlságosan szereti önmagát. Legtöbbször azonban éppen fordítva van.

A nárcisztikus viselkedés mögött gyakran belső üresség, félelem, önbizalomhiány vagy akár szégyen áll. Ezt a törékenységet a nárcisztikus ember aztán arroganciával és felsőbbrendűségi érzéssel leplezi. Nemcsak mások, hanem saját maga előtt is. Végül maga is elhiszi, és nem hajlandó szembenézni a rejtett igazsággal.

Hogyan kezelik a nárcisztikus személyiségzavart?

A nárcisztikus személyiségzavar kezelése a pszichoterápia egyik legnagyobb kihívása. A nárcisztikus ember ugyanis szinte soha nem ismeri fel, hogy problémája van. Épp ellenkezőleg, általában meg van győződve róla, hogy minden mások hibája.

Így többnyire csak akkor kerül szakemberhez, amikor a kóros nárcizmusa további problémákba torkollik. Például traumatikus szakításba, állásvesztésbe, depresszióba vagy függőségbe.

Ilyenkor jön képbe a pszichoterápia. Ez az egyetlen út a tünetek enyhítésére, mivel a nárcisztikus személyiségzavarra nincs gyógyszer.

A leghatékonyabbak általában az alábbi terápiás módszerek:

• Áttétel-fókuszú pszichoterápia (TFP): A terapeuta azzal dolgozik, ahogyan a kliens valós időben reagál rá, és pontosan abban a pillanatban hívja fel a figyelmét a viselkedésére és a gondolkodására, amikor az megtörténik.
• Mentalizáció-alapú terápia (MBT): Segít megérteni a saját érzelmeidet és gondolataidat, ami abban is segíthet, hogy jobban megértsd mások érzéseit, és fejleszd az empátiádat.
• Kognitív viselkedésterápia (CBT): Megtanítja a kliensnek, hogyan változtasson a viselkedésén, és konkrét technikákat ad a kritika kezeléséhez és a saját tökéletlensége elfogadásához.
• Sématerápia: Ez a terápiás forma a gyerekkorban kielégítetlenül maradt szükségletek betöltésére összpontosít. A CBT-t ötvözi a pszichoanalízissel és a kötődéselmélettel. Mélyen feltárja a kliens gyerekkorát és tudattalanját, és igyekszik olyan biztonságos környezetet teremteni, ahol az illető kijavíthatja a régi viselkedési mintáit.

Hogyan kommunikálj egy nárcisztikus emberrel?

Bár a nárcisztikus ember nem mindig van tudatában a viselkedésének, ez nem jelenti azt, hogy el kell tűrnöd. Épp ellenkezőleg, rendkívül fontos, hogy megvédd a határaidat.

Nézzük meg, milyen tanácsokat adnak szakembereink. Ezek általános jellegűek, így segítenek kezelni a nárcisztikus emberrel való kommunikációt a párkapcsolatban, a családban és a munkahelyen is.

Ha azonban a nárcisztikus szüleiddel való kapcsolatod nyomaszt, és mélyebbre ásnál, a Hogyan kommunikálj a toxikus anyáddal című cikkünk segíthet. A nárcisztikus főnök kezeléséhez pedig a Hogyan védekezz a főnöki zaklatás ellen című cikkünkben találsz tanácsokat.

1. Ne dőlj be a manipulációinak

Leginkább az segít, ha magabiztosan kiállsz az érzéseid mellett, és nem hagyod, hogy elhitesse veled, hogy veled van a baj. Ha azt mondja: "Már megint túlreagálod", válaszolhatod például ezt: "Ne mondd meg, mit érezzek. Most így érzem magam, és nem tetszik, ahogy viselkedsz."

A manipulátor gyengítésére még sok más konkrét lépés is létezik. Ezekről a Hogyan védekezz a gázlángozás ellen című cikkünkben olvashatsz.

2. Alkalmazd a "szürke kő" technikát

A nárcisztikus embernek általában üzemanyagra van szüksége, amit a reakcióid adnak meg neki, legyen az düh, félelem vagy akár sírás. Ezért gyakran próbál provokálni. A legjobb védekezés, ha nem adod meg neki a drámát, és unalmassá, érdektelenné válsz. Próbáld visszafogni az érzelmeidet, és válaszolj szűkszavúan: Lehet. Sajnálom, hogy így látod.

3. Állíts fel határokat és következményeket

Pusztán a határok kijelölése nem mindig működik, mert a nárcisztikus ember gyakran nem tartja tiszteletben őket. Ezért próbáld meg a következményt is közölni. "Ha nem hagyod abba a kiabálást, le kell tennem a telefont/el kell mennem." Aztán tényleg tedd is meg, további magyarázkodás vagy bocsánatkérés nélkül.

4. Ne magyarázkodj

Ha úgy érzed, hogy a veszekedés és a magyarázkodás sehová sem vezet, sőt csak újabb muníciót ad a nárcisztikus embernek, alkalmazz más taktikát. Kommunikálj röviden, tárgyilagosan és érzelmek nélkül. A döntéseidet egyszerűen közöld, és állj ki mellettük. Mondd például: "Már döntöttem, és nem fogom a témát tovább boncolgatni. Így lesz, és kész."

5. Próbáld elfogadni, hogy nem fogod megváltoztatni

Azt mondják, a remény hal meg utoljára. Talán azért, mert előbb téged merít ki teljesen. Lehet, hogy azt gondolod, ha jól elmagyarázod a nárcisztikus embernek, mennyire bánt, végre megérti és megváltozik. Ez azonban rengeteg energiát emészt fel.

Ehelyett próbáld elfogadni, hogy egyszerűen nincs meg benne a mély empátiára való képesség. Itt az ideje, hogy magadra gondolj, és megvédd a saját egészségedet.

Kérlek, ne maradj ezzel egyedül

Egy nárcisztikus emberrel szembenézni, legyen szó családról, párkapcsolatról vagy munkahelyről, valóban megterhelő. Akár a lelki bántalmazás határát is súrolhatja. Fordulj bizalommal a szeretteidhez, és fontold meg, hogy szakemberhez fordulsz. Egy szakember segít kívülről ránézni a helyzetre, és tanácsot ad, hogyan védekezhetsz konkrét helyzetekben.

A Hedepynél több mint 200 ellenőrzött szakember közül biztosan megtalálod a hozzád illőt. Hogy segítsünk a döntésben, egy 5 perces illeszkedési teszt alapján ajánljuk a számodra legmegfelelőbb szakembert. Az első ülésre akár néhány napon belül sor kerülhet.