
Mindent feláldoztam érted, és még felhívni sem tudsz? Ugyan már, megint rosszul emlékszel. Persze, én vagyok a világ legrosszabb anyja...
Ismerősen csengő gondolatok? Még ha ritkán is beszélünk róla, az ilyen családi helyzetek egyáltalán nem ritkák. Majdnem mindannyiunknak vannak gyerekkori sérelmei, amelyek meghatározzák a szüleinkhez fűződő kapcsolatunkat.
Ezért előfordulhat, hogy tudatosan vagy tudattalanul kerülöd őket. Aztán jönnek a vádak, hogy hálátlan gyerek vagy. Félsz beszélni az érzéseidről, mert attól tartasz, hogy a körülötted lévők nem értenének meg.
Nézzük meg a "toxikus szülők" témáját pszichológiai szemszögből. Megmutatjuk, hogyan kezelheted a helyzetet, miközben megvéded a mentális egészségedet.
Természetes, hogy magadban keresed a hibát. Tényleg jól emlékszem erre? Mi van, ha az én hibám? Mindenfelől azt halljuk: hálával és tisztelettel tartozunk a szüleinknek.
A szülők tisztelete persze fontos, ahogy bármely más emberé is. A vak csodálat azonban egészen más dolog. Senki sem érdemli meg pusztán azért, mert ételt tett az asztalra. Ez alapvető kötelesség, nem bónusz.
A szüleid viselték a kapcsolat felelősségét, amikor gyerek voltál. Ők voltak a felnőttek. A gyerekek kiszolgáltatottak, gondozóiktól függenek, és az agyuk még fejlődésben van.

A szülők természetesen csak emberek. Hibáznak és a saját traumáikat hordozzák. Felnőttként mi is felelősséget vállalunk a kapcsolatainkban.
De ha hosszú ideje azt érzed, hogy szeretetlen és meg nem hallgatott vagy, és a kommunikációs kísérleteidet gúny vagy csend fogadja, az már nem egy-egy elnézhető hiba. Ez egy minta. Teljesen jogod van fájdalmat, haragot és keserűséget érezni.
Megértheted, miért viselkednek úgy, ahogy. De teljesen rendben van, ha közben megvéded magadat is. A határok felállítása nem hálátlanság, hanem egészséges önvédelem.
Több mindent viszünk magunkkal gyerekkorból a felnőttkorba, mint gondolnánk. Ha megnézzük a leggyakoribb mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, gyökereik sokszor visszavezetnek a családi kapcsolatokhoz.
Ezért is olyan fontos, hogy kedves légy magadhoz, hagyd el az önostorozást, és adj magadnak teret a gyógyuláshoz.
Minden anya elveszíti időnként a türelmét, vagy olyat mond, amit nem kellene. A toxikus viselkedés akkor kezdődik, amikor a kivétel válik szabállyá, "bocsánatkérés" soha nincs, és a bűntudat mindig nálad jelentkezik.
Érdemes megjegyezni, hogy a "toxikus" nem klinikai pszichológiai fogalom. Nincs rögzített definíciója. Nézzük meg, hogyan ismerhetjük fel a problémás viselkedést - mert szülők esetén sokszor önmagunkat hibáztatjuk.
Bemutatunk három anyatípust, akik nem biztosítanak érzelmi biztonságot gyerekeikkel való kapcsolatukban, és ezért toxikusnak tekinthetők. De ne csak az "igen" válaszokat számold. A minta fontosabb, mint a szám. Kérdezd meg magadtól: ezek egyszeri esetek, vagy visszatérő bánásmód? Minél több kérdés köthető valamihez, amit rendszeresen és hosszú időn át tapasztalsz, annál erősebb a gyanú.
Az alapérzés, amit benned hagy: Gondoskodott rólam, de soha nem volt igazán ott nekem. Úgy nőttél fel, hogy az érzelmeid terhesek, vagy egyszerűen nem érdekesek.
Az alapérzés, amit benned hagy: Tojáshéjon kell járnom és soha nem tudom, hogy hányadán állunk. Eszközei a bűntudat- és félelemkeltés és a valóságérzékelésed aláásása.
Az alapérzés, amit benned hagy: A személyiségének meghosszabbítása vagyok, nem önálló személy. A manipuláció csak az egyik eszköze. A lényeg az, hogy minden körülötte forog.
Mindhárom viselkedéstípusnak vannak toxikus vonásai. Ha több kategóriában is a szülődre ismertél, az is rendben van. Ezek a minták nagyon sokszor összefonódnak.
Az igenlő válaszok nem feltétlenül azt jelentik, hogy az anyád nem szeret. Lehet, hogy megoldatlan problémái vannak, amelyeket nem tud kezelni. Az számít, hogyan érzed magad a kapcsolatban és hogyan hat a mentális egészségedre.

A toxikus viselkedés minden gyereket egyformán fájdalmasan érint, akár lány, akár fiú. A túlélés módja azonban néha kissé eltérő lehet.
Ezek a minták nagyon gyakoriak, de nem vonatkoznak minden helyzetre. Az emberek különbözőek, és a nemünk nem meghatároz meg mindent teljes mértékben.
A családdal való kapcsolat megszakítása soha nem könnyű, még akkor sem, ha mérgező szülőkkel állunk szemben. Ha erre nem vagy készen, az teljesen rendben van. Nézzük meg, hogyan kommunikálhatsz egy toxikus anyával a határaid megtartása mellett!

A családdal való nehéz kapcsolat valóban megterhelő. A legtöbbször azonban még tudunk normálisan funkcionálni, élni az életünket, és alkalomadtán felhívni a szüleinket, még ha minden alkalommal meg is próbálnak átgázolni a határainkon.
Néha azonban van valami több: állandó félelem és fenyegetettség érzése, súlyos szorongás vagy pánikrohamok. Ez a lelki bántalmazás korai jele lehet.
Lehet, hogy a szüleid hazudnak és torzítják a valóságot, rosszat mondanak a partneredről, vagy érzelmi manipulációt alkalmaznak. Minden kontaktus vitává fajul, bármit is teszel a megelőzés érdekében.
Az ilyen helyzetekben nagyon nehéz megérteni, mi történik, vagy tudni, hogyan reagálj. Azonban a mentális egészségednek kell az első helyen állnia. Pszicholóhushoz vagy pszichoterapeutához fordulhatsz, aki segíthet feldolgozni a helyzetet.
Ha napokra van szükséged a felépüléshez a szüleideddel való kontaktusok után, krónikus stresszt vagy szorongást tapasztalsz, a szüleid érzelmi manipulációt alkalmaznak, vagy akár fizikailag is fenyegetnek, itt az ideje elmenni. Az ilyen jellegű kapcsolat megszakítása nem hálátlanság. Ez egy szükségszerű lépés, amit magadért teszel. Nem a te hibád, és nem buktál el.
Ne félj segítséget kérni. A pszichológiai konzultáció és terápia rendkívül hatékony a toxikus családi dinamikák kezelésében. Segíthet feldolgozni a nehéz gyerekkort és elérni, hogy ne a múltad határozza meg a jelenedet.
A Hedepynél több mint 200 ellenőrzött szakember közül biztos megtalálod a hozzád illőt. Hogy segítsünk a döntésben, egy 5 perces illeszkedési teszt alapján ajánljuk a számodra legmegfelelőbb szakembert. Az első ülésre akár néhány napon belül sor kerülhet.


