A stressz életünk része volt és lesz. A fő szerepe igen nemes – megvéd minket. De mi van akkor, ha átveszi az irányítást és többet árt egészségünknek, mint amennyit használ? Ezért nem érdemes figyelmen kívül hagyni. A vele való küzdelem csak rövid távú nyereséget hoz, bölcs dolog inkább figyelni rá. Okainak megértése nemcsak az egészségünkre gyakorolt hatásainak enyhítésében segít, hanem gyakran az önmagunkhoz való viszonyunk megváltoztatásában is.
A stressz a veszélyhelyzetben lévő személy természetes reakciója. Mentális szinten is hat (az ember izgalmat él át, ami nagyobb teljesítményhez vezet, mely később kimerültségig szorongásig fajulhat) és fizikai szinten is (a hormonoknak köszönhetően megemelkedik a légzés- és pulzusszám, a vérnyomás és az izmokba áramló vér mennyisége). A probléma az, hogy ha a stresszes helyzet túl sokáig tart, akkor a szervezet kimerül. Ezzel kapcsolatban tartós vagy krónikus stresszről beszélünk.
Mindenki megtapasztalja a stresszt, de másképp éli meg és másképp reagál rá. Emiatt különböző nyomokat is hagy egészségünkön, ha hatása túl sokáig tart, vagy ha túl intenzív.
A leggyakoribb szövődmények közé tartoznak a szív- és érrendszeri és emésztési problémák, amelyeket tapasztalhatunk például szívdobogás, mellkasi fájdalom, hasi fájdalom vagy hasmenés formájában. A stressz pszichoszomatikus megnyilvánulásai is gyakoriak különféle formákban, a bőrkiütésektől a szexuális és reproduktív problémákon át az álmatlanságig vagy a hajhullásig.
Ha már szenvedsz a stressztől (iskolai, munkahelyi stressz), és szeretnél megszabadulni tőle, javasoljuk, hogy tested és elméd szintjén is igyekezz tenni valamit. Ha szeretnéd valóban hatékonyan felszámolni a stressz hatását, érdemes szakembert bevonni a folyamatba.
A testorientált technikák közé tartozik a légzés – sok ember úgy találja, hogy túl felületesen lélegzik, vagy nem használja a teljes mellkast és hasat. Kipróbálhatsz valamilyen relaxációs formát, vagy összpontosíthatsz a mozgásra. Az elmével való munka gyakran összetett dolog, de el lehet kezdeni például azzal, ha napi egy órát kizárólag önmagadra fordítasz.
.
A kutatás és a klinikai gyakorlat megerősíti az összefüggést. Ellentétben a rövid távú stresszel, amely megvédi a hasnyálmirigyet a gyulladástól, a hosszú távú stressz kockázatot jelent. A hasnyálmirigyet sűrű ideghálózat fonja át, amely érzékeny a stressz hatására a szervezetben termelődő hormonokra. Ha túlterhelődik, akkor megnő a gyulladás kockázata.
A pszichoterápia lehetővé teszi, hogy lelassulj és figyelmedet a stressz valódi okaira összpontosítsd. A probléma gyakran a napi kötelezettségek álcájában rejtőzik. A szakember segít megnevezni őket, és olyan készségekkel ruház fel, amelyek jó segítőtársak lesznek, amikor csak szükséged van rájuk. Az online terápia előnye, hogy nehéz helyzetekben is gyorsan elérhető, amikor nehéznek érzed elhagyni a lakást, vagy amikor túl sok tennivaló borít el és okoz feszültséget.
A stressz megelőzésére minden ismert klisé érvényes – megfelelő testmozgás, elegendő alvás és kiegyensúlyozott étrend. De ha többet akarsz tenni magadért, lassíts, vedd észre, hogy mit teszel, mit gondolsz és mit tapasztalsz. A stressz mindig utolér, ha túl gyakran feszegeted a határaidat.
„Mindent megtettem, és sok követelményt támasztottam magammal szemben. Ez káoszhoz vezetett a napi beosztásomban és természetesen nagy stresszhez. A terápiában azon dolgoztunk, hogy megtaláljuk, miért van olyan igényem, hogy mindig elfoglalt legyek és megfejtsük, miért nem tudok pihenni. A terapeuta abban is segített, hogy napirendet szabjak a tevékenységekhez és találjak időt a kikapcsolódásra. Meglepő módon most még hatékonyabb vagyok, mint amikor nyomás alatt voltam – ezáltal még több időm van a pihenésre.”